2011.02.16. 19:35
Magyarország - Életképek a 21. század elejéről
-Elnézést, nem tudja véletlenül merre található az Oktatási Hivatal? - Teszi fel a kérdést a fekete öltönyös, világos nyakkendős alak. -Az Oktatási Hivatal...Én szerintem az utca végén vagy talán ebben az utcában, rögtön jobbra. Valahol itt van a közelben, de sajnálom. Talán a bankban tudnak segíteni. -Viszontlátásra! -Viszlát! Hátrafordulok: 'Westend Business Center'. Belépek. Kellemes érezni, hogy melegebb van, de feszélyez a modern, 'stílusosan' tömeggyártót bútorok. Viszont szép színei vannak. A portához lépek. -Jó napot kívánok! Az Oktatási Hivatalt keresem...jó helyen járok? -Persze a 4. emeleten. -Bocsánat csak egy kérdés: a Magyar Állam bérli a hivatal helyét? -öö... -Bocsánat valamiben segíthetek esetleg?! Megfordulok egy öltönyös alak, valószínűleg nem ismerte az etikettet, mert az öltöny alsó gombja is bevolt gombolva, enyhén borostás arc, munkás kezek, Tissot óra. -Csak érdeklődtem, hogy a Magyar Állam bérli a helyet egy irodaháztól? -Igen. -Ez furcsa. -Hát ez már nem a mi dolgunk. - Már az ajtó felé indulva. -Ezt nem is mondtam, de nem szépít a dolgon. - Miközben a liftbe lépek. Amikor beléptem a liftbe, csak pár pillanat múlva nyomtam meg a gombot. Miután feldolgoztam a látványt, mely szerint az Országunk Oktatási Hivatala: a 3. és a 4. emelet... Egy kis vitrinbe találtam magam, mögöttem lift és előttem ajtó. Egy nő észre vett, majd ajtót nyitott. Elmondtam, amiért jöttem egy úrhoz utasított a 2. ajtó mögött, de még rákérdeztem furcsaságra. Szónélkül hagyta a kérdésemet, csakúgy kicsit megdöntött fejjel vezetett az ajtó elé. Kopogtam, majd beléptem és bemutatkoztam. Hellyel kínált, én pedig megköszöntem. Elmondtam problémámat és segített, ahogy kitelett Tőle. Majd újra feltettem a kérdést: -Bocsánat a kérdésért, de a Magyar Állam bérli az üzletházat, hogy legyen hivatala? Választ nem kaptam, viszont helyette sokkal többet: egy félmosolyt. De ez a gesztus többet ért, mint akármely válasz. Mindketten tudtuk, hogy mire gondolunk. Elköszöntem és Wass-től idéztem. "A víz szalad, a kő marad, a kő marad."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.