Nem tudom leírni. Vannak érzések, amikor úgy érzem kifejezhetetlenné válik az ami bennem végbe megy. Nem is tudom pontosan miért, mert nem is tudom pontosan mi. Elmarad a logika a hátam mögött és csak egy hatalmas energiát érzek. Olyan mintha bennem lenne ez az energia, de ahogy a külvilágra tekintek mindenbe belevegyítem. Ez az a pont, amikor a szavak értelmüket vesztík, jobban mondva az értelem veszíti el a szavakat. Hatalmas érzés tömeg, hozzákapcsolodnak a kavargó gondolatok vagy a néma csend, ami nem beszél mégis többet mond, mint bármi más, érzem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.